Az utóbbi estéken Columbot néztünk Zoltival, igaz, hogy már régóta megvan ez a pár rész, valahogy mégse ültünk le elé. A Poirot-val más a helyzet, azt agyba-főbe képesek vagyunk nézni, talán azért is, mert az már a kosztümös film kategóriájába tartozik.
No de vissza a Columbohoz.
Alig néztük meg az első részt eszembe jutott, hogyan kezdődött a kapcsolatom a Columboval: Amikor még minden hétfő-péntek a könyvtárban lógtunk a Csilláékkal, egyik téli este épp a Fábiánék háza mellett a térdigérő hóban ástunk el jobb időkre jégcsapokat, gondosan kiszámolva, hogy a villanyoszloptól merre-mennyit lépve van a rejtekhely, no szóval ekkor mondta a Csilla, hogy ő szerdán este Columbót nézett. Akkor én azt hittem, hogy ez olyasmi mint a Derrick, meg a Kojak, amikben mindig volt közeli felvétel, ahogy elsül egy pisztoly és a csőből könnyű füst száll fel. Akkor megígértem neki, hogy legközelebb én is megnézem, így is lett még több tucatszor...
Itt van néhány történet, amelyeket a mai napig hordok az emlékek között:
Két kutyát beidomított a gazdája, hogy egy szóra (Rózsabimbó) támadjanak, így tette el láb alól egy ismerősét...
A nagybácsi, aki elteszi unokaöccsét láb alól, amikor az megnyeri a lottófőnyereményt, és a hadnagy a halott fotóapparátjának távolságmérő számsorain fedezi fel a nyertes számokat...
A férfi, aki tudja, hogy a garázsba guruló autó fel fog robbanni, anélkül, hogy a kiszemelt áldozat meghalna, és előbb elfordítja a fejét, mielőtt még a robbanás bekövetkezne...
A filmes, akit a lejátszott filmen felbukkano fehér karikák buktatnak le...
A magazin-tulajdonos, aki eljátsza eltűnését, aztán alig kerül elő épségben (természetesen hatalmas hírverést csapva) ismét eltűnik, de azután már csak halottként látjuk viszont...
Az író, aki bezárta egy ismerősét az páncélszekrénybe, ám az még halála előtt nyomokat hagy arra vonatkozóan ki is csukta rá a vasajtót...
A bűvész, aki egy átállított guillotine-nal gyilkolja meg ellenlábasát...
És így tovább...
Ja, és lenne még itt valami, amit sehogy se értek... De nem aludtam egész éjjel, csak forgolódtam, tudja, ha valamit a fejembe veszek, akkor csak azzal tudok foglalkozni, morog is emiatt az asszony, de ez szakmai ártalom. No szóval csak azt nem értem, hogy hogy lehet egy krimit, bűnügyi sorozatot úgy megcsinálni, hogy már az elején megmutatjuk a bűntényt a nézőknek, mégis az egész nyomozás nagyon izgalmas és érdekfeszítő marad.
No, látja, ezaz, nem tudom. Elnézést, hogy zavartam.
