Ma van az országos cimborám születésnapja. Neki álljon itt a Koncz Zsuzsa száma, amit annyit énekeltünk:
A csillag fényét a naptól kapja,
A föld virágot ad a rétnek,
A virág mézét a méhecske kapja,
De mit adhatok én néked?
A folyó vizét a forrástól kapja,
A fiú anyjától az életet,
Az éj az égtől a csillagot kapja,
De mit adhatok én néked?
Arra gondolok, néked mit adhatok,
Minek örülnél, és örökké magadnál tarthatod.
Itt a két kezem, ez van nekem,
Tudod jól, ezt adom - ez mindenem.
Ezt a másodikat a másik cimborámnak ajánlom, mert neki meg nevenapja volt nemrég.
Vai cercando qua, vai cercando là,
ma quando la morte tri coglierà
che ti resterà delle tue voglie?
Vanità di vanità.
Sei felice, sei, dei pensieri tuoi,
godendo solo d'argento e d'oro,
alla fine che ti resterà?
Vanità di vanità.
Vai cercando qua, vai cercando là,
seguendo sempre felicità,
sano, allegro e senza affanni...
Vanità di vanità.
Se ora guardi allo specchio il tuo volto sereno
non immagini certo quel che un giorno sarà della tua vanità.
Tutto vanità, solo vanità,
vivete con gioia e semplicità,
state buoni se potete...
tutto il resto è vanità.
Tutto vanità, solo vanità,
lodate il Signore con umiltà,
a lui date tutto l'amore,
nulla più vi mancherà.
És erről az jut eszembe, hogy milyen jókat szoktunk gimiskorunkban együtt énekelni! Boldog békeidők!
